Dány

Weboldal

Dány község már a legrégebbi idoktol kezdve lakott volt. Ezt bizonyítja, hogy területén bronzkori urnatemetőt, vaskori sírleleteket és avar sírt találtak. A XIV. század elötti korszakról írásos bizonyíték nincs, csupán analógiákra és legendákra szorítkozhatunk (Szent Margit-legenda, Sebestyén-legenda), amelyek ma is élnek a község tudatában. Ezekből feltételezhető, hogy a település lakói a tatárok elől a szentkirályi mocsarakba menekültek. Valamint, hogy egy Benedek nevű dányi ács meggyógyult Szent Margit koporsójánál 1272-ben. (\\\"Egy néminemű munkás ember, aki pintér és ács, ennek neve Benedek, és vala negyven esztendős ember, Vácnak tartományából, Dán nevű faluból…\\\")

A több mint 700 éves falu első okleveles említése 1324-ből származik. A középkor folyamán okleveleink Da, Dan, Dani névvel jelzik, előfordul a Wydan elnevezés is. E korban szokásos volt a biblikus nevek használata. Dan ótestamentumi név, Jákob tizenkét fiának egyike. Valószínusíthető ez az állítás hiszen Dány a kezdeti időkben a besenyő eredetű Zsidó nemzetség birtoka volt. Majd Csák Mátétól hűtlenség vétsége miatt Károly Róbert elvette, és Harsundorfi Ülvingnek ajándékozta.

Középkori földesurai a Széchényiek, majd a Perényiek 1454-tol 1481-ig. Lakott maradt a török hódoltság idején is. 1559-ben 14 portás hely, tehát egy jelentős gazdasági egység, amely 1562-ben 25000 akcsét jövedelmezett a töröknek. 1665-ben Fáy László lesz Dány földesura. A Fáy család a Rákóczi-szabadságharc végéig bírja Dányt. A dányiak fegyveresen is kivették részüket a szabadságharcból, 11 dányi lovas szolgált a fejdelem seregében. 1705. július 24-én Rákóczi a dányi tó mellett táborozik, majd haddal vonul át Dányon Vak Bottyán felmentésére. Erről tanúskodik itt keltezett, Bercsényihez írott levele.(\\\"Esztorás Dániel teljességgel meghódolván, az hidat otthagyván, Solthoz nyomult.\\\")

A XVIII. század elején Stahrenberg uradalma, tőle vásárolta meg Grassalkovich Antal. A Grassalkovich-korszak (1746-1841-ig) igen jelentős a község életében. A gróf Mária Terézia bizalmas embere volt, friss észjárású, művelt arisztokrata, aki jó hatással volt a falu fejlődésére. Adómentességet adott a szőlőtelepítéshez, igás jószágokat bocsátott rendelkezésre, épületfával segítette az új építkezéseket, valamint fizetési és terménykedvezményt is adott.

Az oktatás kezdetének dátuma vitatott. Az első iskolai foglalkozás feltehetőleg a mai Fő utca közepén 1673-ban épült fatemplomban indult meg. 1725-től az iskola a kántortanítói lakással egy födél alá került.

1876-ban hivatkozva az 1868-as népiskolai törvényre, a jegyző az iskolát községi iskolává nyilvánította, ami ellen többen tiltakoztak 1885-ben a község égettetett 100000 téglát, és felépült az 1886/87-es tanévre egy három tantermes szolgálati lakással is ellátott iskola. Az épület még ma is áll, és még mindig az oktatás ügyét szolgálja.

A mozgalmas XIX. század eseményei már közelről érintették községünket. A reformországgyűlések hatására úrbéri perek zajlanak, majd az 1848-49-es szabadságharcban 180 dányi férfi mint gyalogos nemzetőr szolgált a magyar hadseregben. A dicsőséges tavaszi hadjárat isaszegi csatája során Dányban volt a magyar sereg főhadiszállása. Innen írta Kossuth e híres sorokat 1849. április 7-én:

\\\"Tegnap vitéz seregeink… Isaszeget elfoglalták, s az ellenséget minden ponton tökéletesen megverték… Győztünk határozottan, tökéletesen, Görgei fővezér elött tisztelettel kell meghajolnia minden hazafinak… és meghajolni az egész lelkesült sereg elött… Minden ember teljesíté kötelességét!

Főhadiszállás Dány, április 7. 1849.\\\"

A XIX. század végére kiépült az ún. \\\"öregfalu\\\". A mostani község területe, már harmadik helye a falunak.

A Szent Jakab tiszteletére szentelt neogót római katolikus templomot 1909-ben építették, a XVIII. századi elpusztult templom helyén. Az 1800 körül készült főoltárkép őrzi a korábbi templom emlékét. A templomban Fadrusz \\\"Feszület\\\" másolata látható.

Az újtelep benépesítése a XX. század 20-as éveiben kezdődött. Ezt a területet a fővárosba járó dolgozók, a kisebb gazdák, napszámosok építették be.

Gróf Klebelsberg Kuno miniszter nagyarányú iskolaépítési programjának eredményeképpen 1928-ban egy újabb, négy tantermes igazgatói szolgálati lakással egybeépített iskolát adtak át. A tanulók létszáma ekkor 560, a tantestület 15 tagú.

1945 után kiterjedt a falu, az ún.\\\" újházhelyek\\\" parcellázásával. 1967-ben nyílik meg a \\\"telepi\\\" két tantermes iskola. 1983-ban a Szent Imre téri iskola tornateremmel és további hat tanteremmel egészült ki, majd 1992-ben négy kisebb csoportszobával bővült.

1946-69 között 362 új lakóház épült.

Megkezdődött a generációk szétválása, szétköltözése, megszűnt egy több évszázados nagycsaládi életforma, annak összes előnyével és hátrányával.